Strom tov�bbra is Arathor k�zpontja volt, de Dalaranhoz hasonl�an sz�mos �j v�ros�llam sz�letett Lordaeron kontinens�n mindenfel�. Gilneas, Alterac �s Kul Tiras voltak ezek az els� v�ros�llamok �s b�r mindegyiknek saj�t szok�sai �s kereskedelmi h�l�zata volt, Strom egys�ges�t� uralm�t mind elismert�k.

Tirisfal �rz�inek �ber fel�gyelete alatt Dalaran lett a vil�g minden t�j�r�l �rkez� var�zsl�k tan�t�s�nak k�zpontja. A Dalarant ural� Magokrat�k megalap�tott�k a Kirin Tort, egy k�l�nleges rendet, amelynek feladata az volt, hogy �rja �ssze �s kutassa fel az emberis�g sz�m�ra akkoriban ismert �sszes var�zslatot, m�gikus erekly�t �s var�zst�rgyat.

Gilneas �s Alterac er�s t�mogat�i lettek Stromnak, nagy seregeikkel felder�tett�k Khaz Modan d�lre fekv� hegyes vid�keit. Ebben az id�ben t�rt�nt, hogy az emberek el�sz�r tal�lkoztak a t�rp�k �si faj�val �s megl�togatt�k hatalmas csarnokokb�l �ll� f�ldalatti v�rosukat, Vas�ll�t. Az emberek �s a t�rp�k megosztott�k egym�ssal a f�mkov�csol�s �s a m�rn�ki ismeretek titkait, de az is hamar kider�lt, hogy mindk�t faj szereti a csat�kat �s a j� t�rt�neteket.

Kul Tiras v�ros�llama, amelyet Lordaeront�l d�lre egy nagy szigeten alap�tottak, vir�gz� gazdas�got fejlesztett a hal�szatra �s a haj�z�sra alapozva. Id�vel Kul Tirasnak hatalmas, keresked�haj�kb�l �ll� flott�ja lett. Haj�i bej�rt�k az ismert tengereket, egzotikus �ruk ut�n kutattak, amelyeket m�shol j� �ron lehetett eladni. B�r Arathor gazdas�ga vir�gzott, leger�sebb alkot�elemei m�gis lassan elkezdtek bomlani.

Id�vel Strom urai elhat�rozt�k, hogy sz�khely�ket Lordaeron �szakabbra fekv� z�ldell� vid�keire helyezik �t �s elhagyj�k a d�li, term�ketlen ter�leteket. Thoradin kir�ly ut�dai, az Arathi v�rvonal utols� k�pvisel�i azonban vit�ba sz�lltak ezzel a d�nt�ssel, azt mondt�k Stromot nem lenne szabad elhagyni, ezzel a v�lem�ny�kkel pedig magukra vont�k a lakoss�g nagy r�sz�nek el�gedetlens�g�t, akiknek tetszett a t�voz�s gondolata. Strom urai v�g�l m�gis �gy d�nt�ttek, hogy elhagyj�k �si v�rosukat, hogy a vad �szaki vid�keken tal�ljanak r� a tisztas�gra �s megvil�gosod�sra. Dalarant�l messze �szakra, Strom urai egy �j v�ros�llamot alap�tottak, amelyet Lordaeronnak neveztek el. Az eg�sz kontinens ett�l a v�ros�llamt�l k�lcs�n�zte k�s�bb a nev�t. Lordaeron a h�v� zar�ndokok �s a bels� b�k�t �s biztons�got kutat� vall�sos emberek szent k�zpontja lett.

Az arathik lesz�rmazottai, akik az �si Strom omladoz� falai k�zt maradtak �gy d�nt�ttek, hogy d�lre mennek, t�l Khaz Modan szikl�s hegyein. �tjuk sok hossz� �vszakon �t tartott, m�g v�g�l letelepedtek annak a kontinensnek az �szaki vid�kein, amelyet k�s�bb Azerothnak neveztek el. Egy term�keny v�lgyben megalap�tott�k Viharv�radot (Stormwind), amely hamarosan egy teljesen �n�ll� hatalmi t�nyez�v� v�lt.

A Stromban maradt maroknyi harcos �gy hat�rozott, hogy maradnak �s �rzik v�rosuk �si falait. Strom t�bb� m�r nem volt a birodalom k�zpontja, de egy �j orsz�g j�tt l�tre bel�le, amelyet Stromgarde-nak neveztek el. B�r mindegyik v�ros�llam k�l�n-k�l�n sikeres volt, de Arathor kir�lys�ga gyakorlatilag �sszeomlott. Mindegyik orsz�g kialak�totta a saj�t szok�sait �s hitvil�g�t, ek�zben pedig egyre ink�bb elk�l�n�ltek �s f�ggetlenedtek egym�st�l. Thoradin kir�ly l�tom�sa az egys�ges emberis�gr�l v�g�l teljesen eleny�szett.