Ez a történet is, mint oly sok Azerothon, a titánokkal kezdődik. Amikor végeztek Azeroth átalakításával, az akkor létező egyetlen kontinensen, Kalimdoron a titánok elkészítettek egy mágikus tavat, ami közvetlenül a Great Dark Beyond sötétségéből nyerte arcane energiáját. Ez a tó volt a Well of Eternity. Azerothon a tó létrehozása előtt nem volt jelen az arcane mágia, annak eredeti forrása az itteni víz volt. Idővel a tó körül élő primitív törzsek egyike - a soha nem bizonyított feltételezések szerint egy troll törzs - közvetlenül a Well of Eternity partjain telepedett le, és hamarosan magas intelligenciát ért el. A törzs tagjai kaldoreinek, a csillagok gyermekeinek hívták magukat, ám a világ night elfekként ismeri őket a mai napig. A night elfek felfedezték a mágiát, és a tó hatalmának köszönhetően fejlett kultúrát építettek ki, maguknak pedig bölcsességet és halhatatlanságot nyertek.
A night elfek fővárosa Zin-Azshari volt, itt élt és uralkodott Azshara királynő, a páratlan szépségű uralkodó. A lassan terjeszkedni kezdő elfek hamarosan háborúba keveredtek a tőlük észak- és délkeletre élő trollok országaival, az Amani és Gurubashi birodalmakkal. A mágia hatalmának köszönhetően a night elfek legyőzték a trollokat és mindkét birodalmat megroppantották.
Viszont a mágia korlátlan használata, és a Well of Eternity tiszta hatalma világítótoronyként fénylett a Twisting Netherben és magára vonta a bukott titán, Sargeras figyelmét. Sargeras tanácsadóján, Xaviuson keresztül megkörnyékezte Azsharát, és korlátlan hatalmat ígért neki, ha segít a Burning Legion démonainak eljutni Azerothra, hogy megszerezzék a tó erejét. Azshara ráállt a dologra, és közvetlen bizalmasaival, a night elf nemességgel, a Highborne mágusokkal együttműködve elkezdett megnyitni egy portált a Well of Eternityben, hogy a magát istennek kiadó Sargeras megjelenhessen a bolygón. Sargeras "követeket" is küldött előre - démonokat. Egy fiatal elf, Malfurion Stormrage rájött, hogy ez a világuk végét jelentené, így ellenállást szervezett; ekkor Sargeras utasításba adta a démonoknak, hogy indítsanak háborút és pusztítsák el a méltatlanokat a megérkezése előtt. Malfurion ellenállása azonban felvette a harcot, és segítségükre voltak a többi értelmes faj képviselői is: a sárkányok, az earthenek, a taurenek és a furbolgok.



Szintén csatlakozott a harchoz az időanomália következtében 10 ezer évvel a múltba visszakerült 3 utazó: a high elf alakban levő vörös sárkány, Krasus; a human mágus, Rhonin; és az ork harcos, Broxigar. Az ő megérkezésük módosította ugyan a War of the Ancients eseményeit, de a kimenetelét nem: a végsőkig elszánt Malfurion a portált bezárta a Demon Soullal, de ez egyúttal elpusztította a tavat és a Sunderinghez vezetett: Kalimdor darabokra szakadt, a Well of Eternity helyén létrejött a Maelstrom, a sosem csillapodó hatalmas örvény, míg Azshara és a hozzá hűséges Highborne-ok egy része a tenger mélyén túlélte valahogy a pusztulást, és naga lett belőlük. Szintén a night elfekből jöttek létre még a háború alatt a satyrok: olyan lények, akiket Sargeras alakított démoni megjelenésűvé - a vezetőjük Xavius volt.
A túlélő night elfek a Mount Hyjal megszentelt vidékén telepedtek le, és elvetették az arcane mágia további használatát. Ehelyett Malfurion és követői a félisten Cenarius tanításainak nyomán druidákként tevékenykedtek tovább, míg a nép élére a Sisters of Elune néven ismert papi rend került, akiket Tyrande Whisperwind vezetett. Azonban Malfurion testvére, Illidan azon a véleményen volt, hogy a démonok visszafognak térni és akkor szükség lesz a Well of Eternity hatalmára, így 7 üvegcsében megőrizte az eredeti tó vizét és ebből 3-at felhasznált egy új Well of Eternity létrehozásához Hyjalben. Illidant elfogták, és csak Malfurionnak köszönheti, hogy nem ítélték halálra - viszont a büntetése szerint elzárták egy föld alatti börtönbe. Az új Well megvédése érdekében a druidák egy megszentelt magot ültettek a tóba, amiből egy hatalmas fa nőtt ki: Nordrassil. A fát megáldották és megszentelték a Dragon Aspectek is, így a World Tree továbbra is biztosította a night elfek halhatatlanságát. A druidák hatalmuk fenntartása érdekében hosszú ideig tartó alvásba merültek az Emerald Dreamben, amiből csak a night elfeket fenyegető veszélyek idején keltek fel. A népesség többi tagját Tyrande irányította, és a Sentinelek védték meg; ugyanakkor a külvilágtól elzárkózó night elfekről lassan elfeledkezett a világ, és közel tízezer évig békében éltek Ashenvale, Hyjal és Moonglade erdeiben - kivéve a mágiafüggő nyughatatlan Highborne túlélőket, akik 7000 évvel ezelőtt elhagyták Kalimdort és Azeroth északi részén telepedtek le, majd idővel high elffé váltak.
Amikor a Medivh tanácsát követő orkok megérkeztek Kalimdorra, új otthonuk felépítéséhez nyersanyagokra volt szükségük - és a fa beszerzéséhez a legjobb választásnak Ashenvale erdeje mutatkozott. Ez azonban a night elf Sentinelek előbukkanásához vezetett, akik háborút indítottak a megszentelt földjükre lépett orkok ellen. Ez a harc addig tartott, amíg bizonyossá nem vált: a Burning Legion visszatért Azerothra, és vezetőjük, Archimonde célja a Well of Eternity és Nordrassil. Ekkor a night elfek összefogtak a Hordával és Jaina Proudmoore menekültjeivel, hogy megvédjék a bolygót a démonok inváziójától. Noha a védelem sokáig kitartott, végül mindegyik bázis elesett - ám ennyi idő elég volt Malfurionnak ahhoz, hogy segítségül hívja az erdők szellemeit, a wispeket, akik megtámadták az eredart és egy robbanásban elpusztították őt. Ezzel egyúttal Nordrassil is súlyosan megsérült, így a night elfek elveszítették halhatatlanságukat és védtelenné váltak a betegségekkel szemben is.



 A Cenarion Circle druidáinak egy része azt javasolta, hogy telepítsenek egy új World Treet, és így szerezzék vissza az elvesztett halhatatlanságot. Malfurion ezt erősen ellenezte - ám váratlanul elveszett a szelleme az Emerald Dreamben a Nightmare ellen harcolva, csak a teste alszik tovább a Stormrage Barrow Densben Moonglade-ben. Távollétében a Cenarion Circle új vezetője Fandral Staghelm lett, aki épp az új fa telepítését szorgalmazók vezetője volt - így nem sokkal később Kalimdor északnyugati partjainál elültették a druidák a csemetét, amit aztán a mágiájukkal gyorsan hatalmas fává növesztettek. Azonban Teldrassil nem kapta meg a Dragon Aspectek áldását, így egyrészt nem tért vissza a night elf halhatatlanság, másrészt a fa hamarosan a Burning Legion munkálkodásának köszönhetően korrumpálódott és sötétség kezdett terjedni lombjai között. A fakitermelést újrakezdő Hordával is újra kialakult az ellenségeskedés, így Ashenvale egykor békés erdei jelenleg inkább csatatérre hasonlítanak.
Ez a harc a Cataclysm után veszni látszik: a night elf előőrsök közül Stonetalon Peaks elpusztult, Ashenvale-t nyíltan ostromolják a Horde wyvernjei, és a Silverwing Sentinelek helyőrségei is mind ork kézre kerültek. Darkshore-ban megjelentek a Darkspear trollok, és a kis halászfalu, Auberdine teljesen megsemmisült. Azonban a night elfek nem adták fel: az egykori Eldre'Thalas romjai között élő Highborne mágusok visszatértek Darnassusba, hogy arcane mágiájukkal segítsék a night elfeket, és Darkshore északi részén is felépült egy új bázis, közel a Shatterspear trollok eddig eldugott falujához. Korántsem mellesleg a regenerálódó Nordrassilt újra támadás érte: ezúttal Ragnaros szolgái, a tűzelementálok vették ostrom alá a World Treet. Igaz, a védelmet egy harcedzett druida vezeti... Malfurion Stormrage.