Hosszú hónapokon át tartó készülődés után Kel'Thuzad és a Kárhozottak Szektája végre rámérte az első csapást Lordaeronra az élőholt járvány elszabadításával. Uther és lovagjai felderítették a fertőzött területeket abban a reményben, hogy módot találhatnak a járvány terjedésének megállítására. Erőfeszítéseik ellenére a járvány tovább terjedt és a Szövetség teljes felbomlásával fenyegetett.

Ahogy az élőholt seregek elözönlötték Lordaeront, Terenas egyetlen fia, Arthas herceg szembeszállt a Falkával. Arthas sikerrel járt és megölte Kel'Thuzadot, de ennek ellenére az élőholtak seregei egyre nagyobbak lettek, mivel minden egyes katona, aki elesett az ellenük vívott harcban, feltámadva az ő soraikat erősítette. A látszólag megállíthatatlan ellenséggel szemben Arthas herceg elkeseredetten egyre keményebb lépéseket tett, ami oda vezetett, hogy bajtársai figyelmeztették: lassan elveszíti emberségét.

Arthas félelme és elszántsága okozta végül a vesztét. Északszirtig követte a járványt, hogy a forrásánál pusztíthassa el végleg ezt a rettenetes fenyegetést. Ehelyett azonban a herceg áldozatául esett a Lidérckirály roppant hatalmának. Arthas azt hitte, hogy ezzel megmentheti népét, így magához vette az átkozott rúnakardot, a Fagyvégzetet. A kard hihetetlen hatalmat kölcsönzött neki, de cserébe ellopta a lelkét és a Lidérckirály legnagyobb halállovagjává változtatta. Lelkét félredobva, épelméjűségét darabokra törve Arthas saját királysága ellen vezette a Falkát. Végül még apját, Terenas királyt is meggyilkolta és a Lidérckirály vascsizmájával a földbe taposta Lordaeront.