Kil'jaeden tudta, hogy az ork klánok már majdnem készenállnak, de még meg kellett bizonyosodnia feltétlen hűségükről. Titokban utasította az Árnyék Tanácsot, hogy idézzék meg Mannorothot, a Rombolót, a pusztítás és a düh élő megtestesülését. Gul'dan összehívta a klánfőnököket és meggyőzte őket arról, hogy ha isznak Mannoroth haragvó véréből, azzal legyőzhetetlenné válnak. Pokoljáró Grom vezetésével Durotan kivételével az összes főnök ivott és ezzel megpecsételték sorsukat: rabszolgáivá váltak a Lángoló Légiónak. Mannoroth dühével felvértezve a főnökök akaratlanul is átruházták ezt a szolgaságot mit sem sejtő fajtársaikra.

Újonnan szerzett vérszomjuktól feltüzelve az orkok keresték a lehetőséget arra, hogy dühüket levezethessék bárkin, aki szembe mert szállni velük. Megérezve, hogy eljött az idő, Gul'dan az egymással háborúzó klánokat egy egységes és megállíthatatlan Hordába szervezte. Tudta azonban, hogy az olyan főnökök mint Pokoljáró és Végzetpöröly Orgrim egymással küzdenének a sereg feletti uralomért, ezért Gul'dan egy bábot nevezett ki az újonnan alakult Horda vezetésére. Feketekéz, a Pusztító, egy különösen elfajzott és ádáz ork hadúr lett Gul'dan választott bábja. Feketekéz vezetése alatt a Horda megindult, hogy tesztelje magát az egyszerűen élő draeneiok ellen.

Néhány hónap leforgása alatt a Horda eltörölte Draenor színéről szinte az összes draeneit. Csak néhány maroknyi, szétszórt túlélőnek sikerült elkerülnie az orkok rettenetes haragját. A győzelem ízével eltelve Gul'dan a Horda hatalmában és dicsőségében fürdött. Ennek ellenére tudta, hogy a Horda folyamatos belső villongásokkal fel fogja emészteni magát, hacsak nem találnak egy újabb ellenséget, amivel csillapíthatják a dicsőséges mészárlás utáni étvágyukat.

Kil'jaeden látta, hogy a Horda végre készen állt. Az orkok lettek a Lángoló Légió leghatékonyabb fegyverei. Az eszes démon értesítette várakozó mesterét és Sargeras egyetértett vele: eljött az idő, hogy bosszút álljon.