határaikon belül formálódó halottimádó szektákról mit sem sejtve, a Szövetséget alkotó országok vitatkozni kezdtek egymással mindenféle területi követelések és holmi csökkenő politikai befolyások miatt. Lordaeronban Terenas király sejteni kezdte, hogy a legsötétebb órában kovácsolt törékeny paktum nem tart már sokáig. Terenas meggyőzte a Szövetség vezetőit, hogy kölcsönözzenek pénzt és munkaerőt a déli Viharvárad királyságának újjáépítésére, mivel az a vidék elpusztult Azeroth ork megszállása idején. Az újjáépítés költségei miatt megemelkedett adók illetve a számos ork elkülönítő tábor fenntartási és működtetési költségei miatt több vezér is - elsősorban például Szürkesörény Genn, Gilneasból - úgy vélte jobb lenne, ha királysága kilépne a Szövetségből.

A bajokat csak tetézte, hogy Ezüsthold nemes elfjei egyszerűen semmisnek nyilvánították a Szövetségnek tett hűségesküjüket azt állítva, hogy az emberek kétbalkezes vezetése eredményezte erdejeik felgyújtását a Második Háború során. Terenas visszafogta indulatait és csendesen emlékeztette az elfeket arra, hogy Quel'Thalasból semmi sem maradt volna, ha nem áldozta volna fel az életét több száz dicső ember katona a megvédelmezésére. Az elfek azonban makacsul mégis úgy döntöttek, hogy saját útjukat követik. Az elfek távozása után nem sokkal Gilneas és Stromgarde is követte a példájukat és kiléptek a Szövetségből.

Bár a Szövetség felbomlása megkezdődött, Terenas királynak még voltak szövetségesei akikre számíthatott. A Büszkerév admirális vezette Kul Tiras és a fiatal király Varian Wrynn uralta Azeroth még hűségesek voltak a Szövetséghez. Ezenfelül a Kirin Tor varázslói, élükön Antonidas fővarázslóval elkötelezték Dalaran támogatását Terenas uralma mellett. Mégis talán a legbíztatóbb mind közül a nagyhatalmú törp király Bronzszakáll Magni esküje volt, aki megfogadta, hogy Vasüllő törpjei örökre hűségesek maradnak a Szövetséghez hálából Khaz Modannak a Horda uralma alól való korábbi felszabadításáért.