Cenarius Malorne és Elune gyermeke. Mivel a halandó világhoz tartozott, így nem maradhatott édesanyjával, aki Malorne-ra bízta fiát. Malorne-nak Yserával is volt kapcsolata, és a zöld Aspect annyira megszerette Cenariust, hogy adpotálta és gyakorlatilag saját gyermekeként nevelte fel. A félisten felsőteste egy night elf férfira emlékeztet, míg alul egy jávorszarvas testét és lábait viseli. A jobb karját fakéreg borítja könyékig, a fején hatalmas agancsokat visel. Erős és ravasz lett felnőttként, sok gyermekkel: az ő utódai a dryadok és a keeper of the grove-ok, akik közül 3 nevét ismerjük: Remulos, Ordanus és Zaetar. A családot kiegészítik Remulos gyermekei, Cavindra és Celebras; valamint Zaetar és Princess Theradras gyermekei, Desolace kentaurtörzsei - a Kolkar, a Gelkis, a Magram, a Maraudine és a Galak törzsek. Ugyanakkor Cenariusnak is volt egy "The Centaur" néven emlegetett fia, akitől a Stonetalon Mountainsben és az Eastern Kingdomsban élő kentaurok származnak, valamint a Barrensben élő Krenka törzs. Cenarius rokonának tartja a night elfeket is, de sosem részletezte, miért lennének azok.
A taurenek úgy tartják, hogy a halandók közül ők kerültek először kapcsolatba Cenariusszal, aki a shan'dójuk lett és megtanította őket a druidizmusra - méghozzá előbb, mint a night elfeket. Ezt azonban még maga Cenarius sem erősítette meg soha.
Már a War of the Ancients előtt Cenariushoz fordult a night elfek egy része, aki elkezdte őket tanítani. A háború során a félisten segítette a night elf ellenállást és gyermekein kívül harcba hívta az ancienteket, a treanteket és a wispeket is a Burning Legion ellen. Ezzel a segítséggel az ellenállás végül visszaszorította a démonokat és elpusztította a Well of Eternityt - azonban ezzel egy végzetes katasztrófát is előidéztek, a Sunderinget és Kalimdor ősi kontinense darabokra szakadt, valamint létrejött a Maelstrom örök viharzónája.
A Sundering után Cenarius tanítása elterjedt a night elfek között és a legtöbb férfi druidává vált; elsőként Malfurion Stormrage. Miután Illidan megteremtette az új Well of Eternityt, Cenarius segített Malfurionnak bebörtönözni fivérét. Ezuitán a druidák álma, a Long Vigil alatt Cenarius és gyermekei segítettek Tyrande-nak és a Sentineleknek Ashenvale megőrzésében és védelmében.



Amikor az orkok megérkeztek Kalimdorra, Grom Hellscreamet és a Warsong klánt északra küldte Thrall, hogy fát gyűjtsenek. Azonban ez az erdő Ashenvale része volt, és hamarosan a Sentinelek rajtaütöttek az orkokon. Grom és társai állták a sarat, azonban Cenarius ellen tehetetlenek voltak. Legalábbis addig, amíg nem ivott a klán egy olyan kútból, amelynek a vizét Mannoroth a saját vérével fertőzte meg. A Warsong klán tagjai vörös bőrű káoszorkokká váltak, akik egy csatában legyőzték a Sentineleket - és Grom személyesen végzett Cenariusszal... majd ezután megjelent Mannoroth, aki ismét rabszolgaságba taszította a Warsong klán tagjait.
Cenarius teste halott volt ugyan, de a szelleme életben maradt és az Emerald Dreamben várt türelmesen az újjászületésre. Amikor a Nightmare Lord, Xavius manipulációinak következtében a Dreamet elborította az Emerald Nightmare, Cenarius is az első vonalban harcolt a druidákkal és a zöld sárkányokkal, amíg Malfurion megszabadult rabságából és legyőzte Xaviust. Nem sokkal később, amikor Deathwing megrázta Azerothot és a Twilight's Hammer a tűzelementálokkal karöltve támadást intézett Hyjal ellen, Cenarius visszatért és a Sulfuron Spire elleni támadás egyik vezetőjeként tűnt fel - de a háború még csak most kezdődik.